Tételek

Ady Endre (1877 - 1919) a mai modern magyar líra megteremtője. A Nyugat első nemzedékének vezéregyénisége. A szimbolizmus jegyében alkotott.  Ady Endre1877. november 22-én született Érmindszenten. Élete során több futó szerelmi kalandban volt része. Egy táncosnővel való viszonya hatására írta Az én menyasszonyom című verset. Az embereket megbotránkoztatta a viszonyuk, de a költőt ez nem érdekelte. Csak a női iránta érzette szerelme, nem pedig társadalmi hovatartozása volt fontos a számára: „Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, / De elkísérjen egész a síromba”. Ez a merészség, szokatlan hangvétel eddig ismeretlen volt a magyar költészetben, bár nem minden előzmény nélküli. A perdita-kultusz, azaz a romlott, erkölcstelen, démoni nő iránti vágyak versbe . . .

Horatius

• Maecenas (meszinesz) köréhez tartozott
• több műfajban alkotott, legjelentősebbek az ódái (carmen)
• tanító célzatú, bölcseleti jellegű
• négy kötetben jelentek meg
• későbbi korok költészetére nagy hatást gyakorolt
• két híres horatiusi alapelv:
  • arany középszer (aurea mediocritas): szélsőségeket/végleteket kerülő, mértékletes élet
  • "Élj a mának!" ("Carpe diem!"): jelenben rejlő életlehetőségek megragadásáról szól

Thaliarchushoz

. . .

Grecsó Krisztián

• 2004: Pletykaanyu elbeszéléskötete
• regények, forgatókönyv írás
• Pál utcai fiúk forgatókönyve
• fontosabb regényei: Mellettem elférsz(2011), Megyek utánad(2014), Jelmezbál(2016), Vera(2019)

Csak egy tánc

• téma: szakítás, megcsalás
• tánc: szerelmi kapcsolat
• Szécsi Pál: Csak egy tánc volt -> mindkettőben a tánc a szerelmi kapcsolatot szimbolizálja
• narrátori nézőpont: külső, E/3 . . .

Költészete

• helikoni írócsoport tagja
• erdélyi hagyományok, egyetemesség, európaiság egyesítésére törekedett
• klasszikus modernség és késő modernség jegyeit ötvözi (impresszionista-szimbolista vonások + tárgyias költészet)
• meghatározó gondolatköre a transzilvanizmus
• költeményeiben a lírai én örök életvigasza a természet, kultúra, irodalom, hit
• anyanyelv mély ismeretét létfeltételnek, közösségteremtés alapjának tekintette
• verseinek jellegzetességei: természetszimbolika, görög mitológiai motívumok, elégikus alaphang, elmúlásvágy, honvágy

Március (1923)

• Esti párbeszéd c. kötet darabja . . .

Márai Sándor

• mindhárom műnemben írt, legjelentősebbek lírái
• 1948-ban kibontakozó diktatúra elől elmenekült -> Egyesült Államok
  • nem jelentek meg itthon művei, életművéről nem vettek tudomást
• 1956-ban megpróbált hazajönni, de a szovjet csapatok elfoglalták az országot

Halotti beszéd

• idegenbe kivándorolni kényszerültek elhagyatottságát, számkivetettségét, hazátlanságát jeleníti meg
• emigráns sors
• szónoklatra emlékeztető, lírai szöveg
• cím megidézi az első magyar nyelvemléket . . .

Bevezetés: Radnóti Miklós, a kiemelkedő magyar költő, költészetében gyakran visszatükröződnek a második világháború alatti tapasztalatai, amelyek különösen megindítóak és mélyen szomorúak. Radnóti élete és pályafutása tragikus véget ért a holokauszt során, és az ő "halálba vezető útja" különösen szívszorító fejezet életében.

Utolsó versei

• zsidó származás -> utolsó éveit folyamatos fenyegetettségben élte
• háromszor is munkaszolgálatra hívták
• felesége Gyarmati Fanni -> stabil hátteret jelentett neki
• utolsó a Bor városa
• utolsó versei erősen háborúellenesek, humánom megtartásáról, értékőrzésről szólnak
• halála után, kabátja zsebében találták meg noteszét (Bori notesz)

Járkálj csak, halálraítélt! (1936)

. . .

Bevezetés: Balassi Bálint (1556-1594) a magyar reneszánsz irodalom kiemelkedő alakja, akinek szerelmi költészete a kor szellemiségét tükrözi vissza. Verseiben a reneszánsz ember ideálja jelenik meg: a szenvedélyes, önmagát kiteljesíteni vágyó egyén, aki nem fél kimondani érzelmeit.

reneszánsz Európában, Magyarországon

Szerelmi lírája

• magyar költészetben ő honosította meg az udvari szerelem eszmerendszerét
• szerelmi lírát az udvarló, gyötrődő szerelem megszólalásmódja jellemzi
• reménytelen esdeklés, szenvedő szerelem lenyomata
• többségüket Losonczy Annának írta -> Anna és Júlia-versek
  • kezdetben boldog kapcsolat (emlékét őrzik az Anna-versek); majd civakodások, válás; Anna özvegyülése után megpróbálta visszahódítani (Júlia versek) . . .

Bevezetés: József Attila kései lírája, mely az 1935-ös esztendővel kezdődik és tragikus halálával, 1937-ben véget ér, ekkor versei sötétebbek, tragikusabbak lesznek. A reményteli hangok elhalványulnak, és a kétségbeesés, a magányosság és a halál gondolatai töltik ki a műveket. A költői forma is változik: a korai művekre jellemző klasszikus formák helyett a szabadvers és a prózavers kerül előtérbe. A nyelvhasználat is bonyolultabbá válik, tele metaforákkal és szimbólumokkal.

kilátástalanság állapota -> József Attila is ezt élte át

Késői költészete

• kizárják kommunista pártból, eltávolodik szerelmétől
• szerelem fűzi pszichoanalitikusához
• halálra készülődő költő utolsó állomásait ábrázolják
• sajátos beszédmód: megvilágosodást átélve látja át élete lényegét
• nélkülöz minden kibúvót, remény lehetőségét . . .

Bevezetés: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően az ország súlyos politikai és társadalmi válságba süllyedt, amely erőteljesen rányomta bélyegét Vörösmarty művészetére is. A költő személyes életében is jelentős változások következtek be: családi tragédiák, anyagi nehézségek és egészségügyi problémák nehezítették mindennapjait.

Kései Költészetének versei:

Jellemzői:

• A forradalom bukása után Vörösmarty költészetében erőteljesen megjelenik a kiábrándultság és a pesszimizmus. Verseiben gyakran ábrázolja a nemzet szenvedését, a reménytelenséget és a jövő kilátástalanságát
• verseiben gyakran találkozunk apokaliptikus látomásokkal és képekkel, amelyek a világvége hangulatát idézik -> nemzet tragikus sorsát és a világ rendjének felbomlását szimbolizálják
• gyakran használ bibliai és mitológiai utalásokat, amelyekkel a szenvedést, a bűnt és a megváltást ábrázolja
• szívesen alkalmaz szimbólumokat és allegóriákat, amelyekkel mélyebb jelentéseket közvetít, pl. a természeti képek, a zene és a művészet szimbólumai
• egybekapcsolja a haza és emberiség sorsát
• a forradalom leverése lelkileg összetörte -> bujdosni kényszerül . . .