
Áprily Lajos költészete
Szerző: bencuska (sziabence)
2025.03.20.
Költészete
- helikoni írócsoport tagja
- erdélyi hagyományok, egyetemesség, európaiság egyesítésére törekedett
- klasszikus modernség és késő modernség jegyeit ötvözi (impresszionista-szimbolista vonások + tárgyias költészet)
- meghatározó gondolatköre a transzilvanizmus
- költeményeiben a lírai én örök életvigasza a természet, kultúra, irodalom, hit
- anyanyelv mély ismeretét létfeltételnek, közösségteremtés alapjának tekintette
- verseinek jellegzetességei: természetszimbolika, görög mitológiai motívumok, elégikus alaphang, elmúlásvágy, honvágy
Március (1923)
- Esti párbeszéd c. kötet darabja
- melankolikus, elégikus alaphangú
- cím: előrevetíti a vers témáját, atmoszférát teremt, évszakszimbolikát hordoz
- téma: tavasz (élet újjáéledésének) öröme, természet és fiatalság boldogító mámora
- örömujjongás (evoé: ujjongó kiáltás)
- természeti motívumok
- teremtett világ egységét megszemélyesítések jelzik
- újraéledést igei metaforák, mozgalmasságot expresszív igék fejezik ki
- vers zeneisége örömet sugall (alliterációk, tiszta rímek)
- impresszionsita képek
Tavasz a házsongárdi temetőben (1925)
- címe:
- Házsongárd: Kolozsvári temető
- tavasz: újjáéledést, reményt jelentő évszaktoposz
- vers alcíme: Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékére
- vers keletkezése Apáczai Csere János születésének 300. évfordulója -> alkalmi vers
- számontartás elégikus, fájdalmas tanújele, Aletta von der Maetnak (ejtsd: Aletta fon de mát) állít emléket
- méltó emlékjelként a feleséget a tudós mellé emeli
- Aletta életéről semmit nem tudunk, alakja a versben szimbolikus
- -> töretlen hűség, óvó oltalom, nyugati szellemnek jelképe
- idő könyörtelen hatalma elsüllyeszti az értékeket is
- szerkezete:
- 1-6. strófa: kozmikus, emelkedett kezdés
- vers nyitánya epikus keretének alaphelyzetét teremti meg: megáll a remény mitikus ideje a temetőben -> az elbeszélő megidézi a múltat -> Aletta és a tudós találkozását
- 7-12: tudós és felesége közös élete, drámája
- feleség önkéntes missziója, példaértékű élete (a nagybetűs Társ)
- 13-14: idő könyörtelen hatalma ("belenémul a télbe")
- dal megszűnése tragikus, érték pusztulása
- 15-16: záró rész, késő romantikus vallomás
- záró versszak: fájdalmas érzelmek, szimbolikus jelenet
- beszélő megáll leróni kegyeletét
- 1-6. strófa: kozmikus, emelkedett kezdés
- szinesztéziák -> emlékidézés
Irodalom TK 12/85