Balassi Bálint szerelmes versei

Bevezetés: Balassi Bálint (1556-1594) a magyar reneszánsz irodalom kiemelkedő alakja, akinek szerelmi költészete a kor szellemiségét tükrözi vissza. Verseiben a reneszánsz ember ideálja jelenik meg: a szenvedélyes, önmagát kiteljesíteni vágyó egyén, aki nem fél kimondani érzelmeit.

reneszánsz Európában, Magyarországon

Szerelmi lírája

• magyar költészetben ő honosította meg az udvari szerelem eszmerendszerét
• szerelmi lírát az udvarló, gyötrődő szerelem megszólalásmódja jellemzi
• reménytelen esdeklés, szenvedő szerelem lenyomata
• többségüket Losonczy Annának írta -> Anna és Júlia-versek
  • kezdetben boldog kapcsolat (emlékét őrzik az Anna-versek); majd civakodások, válás; Anna özvegyülése után megpróbálta visszahódítani (Júlia versek)
• jellegzetes motívumok:
  • a szerelmes = szolga, rab
    • a férfi-női viszony hűbéres-hűbérúr viszonyhoz hasonlítja
  • mitológiai képek (Venus, Cupido)
  • virágmetaforák ("szép liliomszál")
  • zárlatban gyakori utalás a külső beszédhelyzetre (versek írása)
• kései szerelmes verseinél (Célia-ciklus) eredetibb, komplex képek (összetett metaforák) jelennek meg

Hogy Júliára talála, így köszöné néki...

• Júlia versek legismertebb darabja
• dallamvers (török dal dallamára)
• trubadúr szerelmi költészet jellemzői: bókolás vershelyzete, megszólított nőalak
• Júlia alakja háttérbe szorul, a lírai beszélő érzéseiről szól a vers
• egy epikus történéssort beszél el
• rendkívüli érzelmi intenzitás <-> kompozíció reneszánsz harmóniája
• vershelyzet csak az 1. és 6. versszakban körvonalazódik
• metaforákból építkező vallomás
• versszakokat záró sorok (2,6 kivételével) köszöntésből, megszólításból állnak
  • érzelmi intenzitásuk folyamatosan növekszik
• csattanóval zárul: Júlia reakciója a vallomást átminősíti, ironikussá teszi
• költői eszközök: metaforahalmozás, fokozás
• Balassa kódex: első ciklus 39. verse

Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezd el

• Balassa-kódex: 50. darabja
• 10 Balassi-strófából álló, tökéletes kompozíció
• Júliát elvont lényként, magával a szerelemmel azonosítja
• első három versszak: testi-lelki boldogságot kifejező metaforák, ismétlések, túlzások
• lírai én nő iránti érzelmei ambivalensek: egyszerre öröm és gyötrelem
• negyedik versszaktól az addig statikusan ábrázolt női alak megelevenedik -> ír, sír, nevet, énekel
• nyolcadik versszaktól lírai én figyelme önmagára irányul: Júlia elérhetetlensége miatti szenvedéseit pokoli kínokként ábrázolja

Befejezés: Balassi versei nem csupán szerelmes költemények, de a kor társadalmi, politikai és vallási viszonyait is tükrözik. A költő nem fél szembeszállni a korabeli konvenciókkal, és hangot adni a saját véleményének. Ez teszi műveit igazán aktuálissá és örök érvényűvé.