Vörösmarty Mihály kései költészete

Bevezetés: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően az ország súlyos politikai és társadalmi válságba süllyedt, amely erőteljesen rányomta bélyegét Vörösmarty művészetére is. A költő személyes életében is jelentős változások következtek be: családi tragédiák, anyagi nehézségek és egészségügyi problémák nehezítették mindennapjait.

Kései Költészetének versei:

Jellemzői:

• A forradalom bukása után Vörösmarty költészetében erőteljesen megjelenik a kiábrándultság és a pesszimizmus. Verseiben gyakran ábrázolja a nemzet szenvedését, a reménytelenséget és a jövő kilátástalanságát
• verseiben gyakran találkozunk apokaliptikus látomásokkal és képekkel, amelyek a világvége hangulatát idézik -> nemzet tragikus sorsát és a világ rendjének felbomlását szimbolizálják
• gyakran használ bibliai és mitológiai utalásokat, amelyekkel a szenvedést, a bűnt és a megváltást ábrázolja
• szívesen alkalmaz szimbólumokat és allegóriákat, amelyekkel mélyebb jelentéseket közvetít, pl. a természeti képek, a zene és a művészet szimbólumai
• egybekapcsolja a haza és emberiség sorsát
• a forradalom leverése lelkileg összetörte -> bujdosni kényszerül
• ebben az időszakban költőként szinte teljesen elnémult

Előszó:

• világosi fegyverletétel (katasztrófa) következményeit értelmezve íródott
  • érvénytelenítettek minden 1848-49-es törvényt és jogszabályt
  • eltörölték Magyarország alkotmányos különállását -> tartományként kezelték
• eredetileg egy korábbi (forradalom előtti) művének előszavának íródhatott (felütés, cím) -> lehetőséget adott neki, hogy összevesse a forradalom előtti és utáni helyzetet -> idő- és értékszembesítő vers
• műfaja rapszódia:
  • érzelmi intenzitás és változatosság
  • szabálytalan forma és szerkezet
  • retorikai eszközök gazdagsága
• látomássorozat -> a szemszögéből a világosi nemzeti katasztrófa
• három fő idősík:
  • dicső múlt: reformkor
  • reménytelen jelen: némaság van
  • kilátástalan jövő: látszólagos megbékélés
• egy kozmikus évbe sűríti a nemzet közelmúltját, jelenjét és jövőjét -> évszak toposz
• jelen-múlt-jövő alapú szerkesztési elvet kíséri a versszöveg hídszerű, három tömbre tagoltsága
• I. egység / tavasz:
  • első 10 sora a boldog reformkori tavaszt idézi fel
  • reformkor tevékeny korszaka (aranykor)
  • bibliai utalás -> "Zöld ág virított a föld ormain" -> vízözöntörténetből a békét és a kiengesztelődést jelképezi
  • erőteljes igehasználat -> cselekvőnek és tetterősnek látja az embereket
• II. egység / nyár:
  • leghosszabb verstömb
  • első 8 sora az elvégzett munka gyümölcsét remélő magyarságot mutatja be
• III. egység / ősz:
  • "vész"-kifejezés, rövid tőmondatok készítik elő a pusztítást -> romantikus képek
  • a szabadságharc leverését és megtorlását hozó, felfoghatatlan nemzeti tragédia versbeli metaforája a vihar
  • látomásképei leszakított emberfejekben, kitépett emberszívekben idézik fel az öldöklő háborút, pusztulást -> romantikus elem
• IV. egység / tél:
  • a halált hozó tél metaforikus képei
  • "most" utal a jelenre
  • nominális stílus: névszavak és főnevek túlsúlya
  • egyetlen mondat
  • ez a stílus lelassítja a tomboló vihar képeit

"Most tél van és csend és hó és halál"

• V. egység / tavasz:
  • újra tavasznak kell következnie -> de hogyan lehet ha terror van?
  • hamis újjászületés képe
  • történelem körforgásszerű, nincs benne fejlődés
  • hajfodrász-tavasz: női lényként ábrázolja a Földet
  • a szabadságharc bukása többé nem hozhat valódi újjászületést a Földre

Vén cigány

• utolsó befejezett költeménye
• rapszódia, bordal formáját idézi:
  • szabálytalan szerkezet
  • erőteljes érzelmi hullámzás
• legnehezebben befogadható alkotása -> sokféleképpen értelmezhető -> asszociációs képek laza láncolatából áll
  • általános bölcséleti problémákat, világ válságos helyzetét mutatja be
  • levert szabadságharc utáni morális magatartást közvetítő hazafias vers
  • ars poeticus szöveg: mit tehet a művész egy vigasztalan politikai-társadalmi közegben?
• gyakoriak a kihagyások és az elhallgatások -> a befogadónak kell ezeket pótolni
• önmegszólító alkotás -> mulatozás szereplője a muzsikus cigány -> nép felvidítása -> a költő alteregója
• szembesült a költő az alkotási kényszerével -> nemzet vigasztaló szerep
• hangulata melankolikus, pesszimista
• kiábrándultság, a reménytelenség és a szenvedés érzését sugallja, tükrözve a költő lelkiállapotát
• öreg cigány filozófiai kérdéseket vet fel, melyek az emberi lét alapvető problémáira irányulnak
• 4 soros refrén:
  • gondokról való gondolkodás felfüggesztésére szólít fel <-> nagy világ kérdésein töri a fejét -> belső vita
• 7 versszakból áll:
  1. 1.versszak:
     • önmegszólítás -> a tétlenségét akarja elűzni
     • cigány önmaga metaforája
     • a hegedű a költészetének a metaforája
  2. 2.versszak:
     • a buzdítás szakasza
     • olyan lelki állapotba hozza magát, ami egy nagy vers megszületéséhez vezet
     • intenzív, hasonlatos képek -> testi állapotváltozás és az alkotási folyamat erőteljessége
     • "Odalett az emberek vetése" -> hiábavaló a reformkor és a szabadságharc
  3. 3-4-5. versszak:
     • hanghatások uralják
     • alliterációk - > "zengő zivatar"
     • halmozás
     • a Habsburgokat a gyilkos viharral azonosítja -> Előszóhoz hasonlóan
     • rövid időre felvillanó látomásképek sorozata
     • auditív igék -> üvölt, sír, dörömböl, zokog -> a szenvedéshez kapcsolódóak
     • 4: költői kérdések -> bizonytalanságot fejez ki
     • 5: biblikus történetekig -> Káin-Ábel testvérgyilkosságig és a Prométheusz-mítoszig vezeti vissza -> a történetek megerősítik a személyes tapasztalatait
  4. 6.versszak:
     • körforgásszerű történelemfelfogás -> ha a viharnak vége egy megtisztult világ kezdődhet -> Előszóhoz hasonlóan
     • Föld vak -> szerepvesztés, a létértelem hiánya
     • vízözöntörténet -> a föld sorsa, hogy a tomboló vihar áldozatává váljon
  5. 7.versszak:
     • önmegszólítással kezdődik: "Húzd"
     • nem 4 refrénsorral zárul
     • mégis-remény -> a vész elmúlásának ideje -> a vén cigány ekkor majd újra lelkesedve muzsikál
     • a magyarság lelkiállapotát mutatja be, ami a világosi fegyverletétel után csak irracionális remény maradhatott
• A vers motívumai Babits Mihály: Cigány a siralomházban című művében élnek tovább

Zárás: Vörösmarty késéi költészetét a pesszimizmus jellemezte, a világosi fegyverletétel utáni magyarság helyzete miatt. Két versben közös motívumok, felfogások találhatóak (pl. vész elmúlik, de újra be fog következni a tragédia ~ körforgáselmélet)

Vörösmarty Mihály kései költészete, különösen az "Előszó" és a "Vén cigány" című művei, a nemzet sorsának tragikus fordulatait és a költő személyes érzéseit is megragadó erővel ábrázolják. Ezek a versek a magyar romantika kiemelkedő alkotásai, melyek a mai napig hatással vannak az olvasókra és tanulságosak a magyar irodalom iránt érdeklődők számára.